• Elmélkedj rajta!

    Két ember eltéved a sivatagban, és már éppen az éh és szomjhalál küszöbén vannak. Végül, egy magas sziklafalhoz érkeznek. A fal másik oldaláról egy vízesés zúgása és madarak éneke hallatszik. Maguk felett fák szétterülő lombját látják, melynek ágain finomnak látszó gyümölcsök csüngnek.
    Egyiküknek sikerül felmászni a fal tetejére, és eltűnik a túloldalon. A másik ahelyett, hogy felmászna, visszatér a sivatagba, hogy segítsen megtalálni az utat az oázishoz más eltévedt utazóknak.

  • “Öreg bölcs üldögélt a Korinthusba vezető út szélén. A városba igyekvő idegen rövid pihenőt tartva beszédbe elegyedett vele:
    – Milyenek itt az emberek? – tudakolta.
    – Hová való vagy? – kérdezett vissza az öreg bölcs.
    – Athéni vagyok.
    – És felétek milyen nép lakik? – kérdezett tovább az öreg.
    – Hát tudod, rettenetes társaság! Mind csaló, lézengő, lusta és önző. Ezért is jöttem el onnan.
    – Nincs szerencséd! Korinthusban sem jobb a helyzet. Itt is csupa csalóval és lézengővel, lusta és önző emberrel fogsz találkozni. – mondta az öreg.

    A vándor búsan folytatta útját.

    Nem sokkal később újabb idegen állt meg az öreg bölcs előtt. Őt is az érdekelte, hogy milyen emberek laknak Korinthusban. A véletlen úgy hozta, hogy ő is Athénből jött. Neki is feltette az öreg bölcs a kérdést, hogy ott milyenek az emberek.
    – Nagyszerű emberek élnek ott! Barátságosak, segítőkészek és nagyon becsületesek! – válaszolta nem kis büszkeséggel az utas.
    – Nagy szerencséd van! Korinthusban is ugyanilyen nagyszerű emberekre találsz majd! – mondta az öreg bölcs.

    A vándor vidáman fütyörészve folytatta útját a város felé.

    A két beszélgetést végighallgatta egy fiatalember, aki gyakran időzött az öreg bölcs társaságában. Felháborodottan jegyezte meg:
    – Nagyot csalódtam benned! Sose hittem volna, hogy te is ennyire kétszínű vagy!

    Az öreg bölcs mosolyogva csillapította:
    – Tévedsz, fiatal barátom. Tudod, a világ a szívünkben tükröződik. Akinek a szíve gyanúval van tele, az mindenhol csalókkal fog találkozni. De akinek a szívét jóindulat tölti el, az a világon mindenhol barátságos emberekre talál.”



    “Az életem a tanításom.”

    Mahatma Gandhi

  • “Csak az tudja, hogy meddig mentünk,
    aki azt látta, hogy honnan indultunk el.”

    Jókai Mór

  • "Ha segíteni már nincs mód a bajon,
    Adj túl minden keserves sóhajon.
    Ki azon jajgat, ami megesett,
    A régi bajhoz újat keresett."
    William Shakespeare